Diyang Mei

Diyang Mei brácsaművész nemzetközi pályája folyamatosan halad előre a 2018-as ARD Nemzetközi Zenei Versenyen aratott fényes sikere óta, amikor is elnyerte a brácsa kategória első díját, a közönségdíjat és még számos különdíjat is kapott. 2022 óta a Berliner Philharmoniker 1. szólóbrácsása.

Szólistaként Diyang Mei fellépett a Bajor Rádió Szimfonikus Zenekarával, az SWR Szimfonikus Zenekarral Stuttgartban, a Müncheni Kamarazenekarral, a Deutsche Radio Philharmonie-val, a Konzerthausorchester Berlinnel, a Skót Kamarazenekarral, valamint a Mecklenburg-Vorpommern Fesztiválon, az SWR Festival Schwetzingenen, a Schwarzwaldi Zenei Fesztiválon és a würzburgi Mozartfesten. Rendszeresen együttműködik többek között olyan zenészekkel, mint Sir András Schiff, a Belcea Quartett, Jean-Guihen Queyras, Enrico Pace, Boris Brovtsyn, Mihaela Martin, Frans Helmerson, Günter Pichler, Gerald Schultz, Ana Chumachenco, Sabine Meyer, Christoph Prégardien, Kian Soltani, Pablo Ferrández és Denis Kozhukhin.

Mielőtt Diyang Mei a Berliner Philharmoniker 1. szólóbrácsása lett volna, 2019-től 2022-ig a Müncheni Filharmonikusok ajánlotta fel neki ugyanezt a pozíciót. Emellett vendégprofesszorként tanít a berlini ’Hanns Eisler’ zenei főiskolán.

Első díjat nyert az 52. Nemzetközi Brácsa Versenyen Markneukirchenben (2017), a Nemzetközi Max Rostal Zenei Brácsa Versenyen Berlinben (2015), a Kulturkreis Gasteig Musikpreis for Stringsen Münchenben (2015), az IVC Young Artist Competition versenyen Rochesterben (2012), a 19. Nemzetközi Johannes Brahms Brácsa Versenyen Ausztriában (2012) és a 10. Nemzetközi Brácsa- és csellóversenyen a spanyolországi Villa de Llanes-ben (2008).

2022-ben jelent meg a brácsaművész legutóbbi CD-je "Viola a L'Ecole de Paris" címmel a CAvI Music kiadónál, amely a Deutsche Grammophon cége.
Diyang Mei 2014 óta tanul Hariolf Schlichtignél a müncheni Zeneművészeti Egyetemen, 2019 októberétől pedig Nobuko Imainál folytatja tanulmányait a Kronberg Akadémián. A kínai Yu Art Foundation és a Borletti-Buitoni Trust egyaránt támogatja. Antonio Mariani 1646-ból származó hangszerét a Stretton Society bocsátja rendelkezésére.

"Die Unmittelbarkeit des Zugriffs, das immer spannungsgeladene Musizieren, die Logik der Phrasierung, die rhythmische Stabilität und die staunenswerte Intonationspräzision prägten alle Auftritte von Diyang Mei".

Harald Eggebrecht, Süddeutsche Zeitung, 2018. szeptember

"Er ruht in sich, emotional aber ist er höchst präsent. Wie die Stimme einer umhergeisternden Seele bahnt sich das Bratschen-Solo seinen Weg aus dem Nichts."

Barbara Doll, Süddeutsche Zeitung, 2019. december

"Eindrucksvoller noch sind seine Leidenschaft für Melodik, seine ausgefeilte Bogentechnik - auch im Temporausch oder mitten in einem rhythmischen Abgrund; eindrucksvoll sind seine fein abgestuften Klangfarben, die er im blitzschnellen Wechsel und kontrastreich gestaltet, von zart und verhalten bis hin zu lautstarken Klangsalven."

Rita Baedeker, Süddeutsche Zeitung, január 2020

„Mei pontos, magabiztos és kifejezetten élvezetes értelmezést adott [Bartók brácsaversenyére az 2018-as ARD versenyen]. Ahogy az előírt műben is megmutatta, fantáziadús előadó. Keze alatt a nyitótéma úgy bolyongott, mint egy elveszett lélek, tele vigasztalan, mardosó szépséggel; máshol ördögi makacssággal merült el a sötétebb, agresszív ritmikájú részekben. A központi Adagio religioso olyan édesen és vágyakozón szólt, ahogy csak kívánni lehet, és a darab végére a hallgatónak az a benyomása támadt az előadóról, hogy talán ő az, akiben megvan az a bizonyos megfoghatatlan hang, és aki akár a brácsa új képviselője is lehet."
Chloe Cutts, The Strad, 2019. január